A munka világában megtalálni a helyünket nem könnyű, legyünk akár pályakezdők, akár újrakezdők. Egy-egy állásra rengetegen jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy igen komoly konkurencia van jelen egy-egy pozíció betöltésénél.

Az alábbiakban az álláskereséssel, pályázattal, interjúzással és a karriermenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre szeretnénk hasznos válaszokat adni. Igyekszünk olyan információkat megosztani, amik az álláskeresés folyamatában segítséget adhatnak, és közelebb vihetnek a sikerhez.

Ez talán a legfontosabb dolog, amire szükség van ahhoz, hogy el tudjunk helyezkedni. Ismernünk kell az erősségeinket, pozitív tulajdonságainkat, és azt is tudnunk kell, hogy mely területeken érdemes még fejlődnünk. Meg kell határoznunk az érdeklődési körünket, és hogy milyen értékeket képviselünk a munka világában.

Ez a tudás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, s a megfelelő állást pályázzuk meg.

Általános gyakorlat, hogy aki hosszú ideje van állás nélkül, végső elkeseredésében minden lehetőséget megragad, és ahova csak lehet beadja az önéletrajzát, még akkor is, ha se végzettsége, se tapasztalata nem felel meg a kiírásnak. Az sem ritka, hogy a megélhetés jegyében valaki jelentősen alább adja az igényeit, és felsőfokú végzettséggel áll be gyártósor mellé dolgozni.

Ez azonban nem lehet cél! Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan munkakört találjon magának, amiben jól érzi magát, ki tud teljesedni, kamatoztatni tudja képességeit, s olyan munkahelyet, ahova szívesen jár be dolgozni. Amit ehhez tenni kell, az az, hogy mindenki saját magára szabja, a saját képességeihez mérten határozza meg azokat a munkaköröket, feladatokat, amiben szívesen dolgozna.

A személyes interjú azért is gyakorol akkora nyomást a pályázóra, mert a rendelkezésre álló időben kell meggyőznie az interjúztatót, hogy ő a legalkalmasabb az adott munkakörre. Ez nem azt jelenti, hogy végig piedesztálra kell magunkat emelni, sokkal inkább azt, hogy jól kell tudnunk kiegészíteni az önéletrajzunkat szóban, őszintén kell válaszolnunk a kérdésekre úgy, hogy közben kiemeljük az erősségeinket.

Ne essünk abba a hibába, hogy folyamatosan beszélünk, de az sem jó, ha egyszavas válaszokat adunk mindenre. Fogalmazzunk világosan, összeszedetten, artikuláljunk rendesen (de ne túlzón), és ne térjünk el a tárgytól, ne fecsegjünk fölöslegesen!